-
1 εὐ-νομία
εὐ-νομία, ἡ, 1) gute Gesetze, gesetzliche Ordnung, einmal bei Hom., Odyss. 17, 487 ϑεοὶ ἐπιστρωφῶσι πόληας, ἀνϑρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες, Scholl. εὐνομίην: ἅπαξ εἴρηται παρὰ τῷ ποιητῇ; Plat. Soph. 216 b ὕβρεις τε καὶ εὐνομίας τῶν ἀνϑρώπων καϑορᾶν, wie auch H. h. 30, 11 den plur. hat, εὐνομίῃσι πόλιν κάτα κοιρανέουσι. Das Wort νόμος kommt bei Hom. nicht vor, denn Zenodots Lesart Odyss. 1, 3 πολλῶν δ' ἀνϑρώπων ἴδεν ἄστεα καὶ νόμον ἔγνω is. Scholl.) ist ohne Zweifel zu verwerfen; das Wort εὐνομίη leitete Aristarch von εὖ νέμεσϑαι ab, s. Lehrs Aristarch. ed. 2 p. 348. – Pind. εὐν. ἀπόλεμος, der Friede, P. 5, 67, u. personificirt, s. nom. pr.; vgl. καὶ σέο φῶτες πρὸς βαιὸν τόξων εὐνομίην ἄγομεν, wir haben Ruhe vor deinem Bogen, Alph. 3 ( Plan. 212). Bes. = die Beobachtung der Gesetze, wie Arist. pol. 4, 8 bemerkt οὐκ ἔστι δὲ εὐνομία τὸ εὖ κεῖσϑαι τοὺς νόμους, μὴ πείϑεσϑαι δέ ff.; Plat. defin. 413 e εὐν. πειϑαρχία νόμων σπουδαίων; vgl. Soph. ϑεῶν ϑέσμι' ἐξήνυσ' εὐνομίᾳ σέβων μεγίστᾳ, Ai. 699; Ar. Av. 1540; – in Prosa, εἶναι ἐν Αἰγύπτῳ πᾶσαν εὐνομίην Her. 2, 124; ὅταν παῖδες εὐνομίαν διὰ τῆς μουσικῆς εἰςδέξωνται Plat. Rep. IV, 425 a; ἐν ταῖς ψυχαῖς Legg. XII, 960 d. – Long. 2, 35 εὐν. μουσική, gute Melodie. – 2) die gute Weide, Philostr. imagg. 2, 2; vgl. Long. 1, 5.
-
2 ὕβρις
ὕβρις [ῠ by nature, [pron. full] ῡ by position in [dialect] Ep. etc.], ἡ, gen. εως Ar.Lys. 425, Th. 465 (lyr.), εος Id.Pl. 1044, Eub.67.9, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. ιος Hes.Op. 217, Hdt.1.189:—A wanton violence, arising from the pride of strength or from passion, insolence, freq. in Od., mostly of the suitors,μνηστήρων, τῶν ὕ. τε βίη τε σιδήρεον οὐρανὸν ἵκει 15.329
, 17.565;μνηστῆρες ὑπέρβιον ὕ. ἔχοντες 1.368
, 4.321;λίην γὰρ ἀτάσθαλον ὕ. ἔχουσι 16.86
, cf.Alc.Supp.27.10;ὕβρει εἴξαντες Od.14.262
, 17.431; θεοὶ.. ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες ib. 487; l.c., cf. Archil.88, IG12.394 (vi B. C.), 42(1).122.98 (Epid., iv B. C.); joined with ὀλιγωρίη, Hdt.1.106;δυσσεβίας μὲν ὕβρις τέκος A.Eu. 533
(lyr.);ἐπιθυμίας.. ἀρξάσης ἐν ἡμῖν τῇ ἀρχῇ ὕ. ἐπωνομάσθη Pl.Phdr. 238a
; in Poets freq. joined with κόρος (v. κόρος (A) 2): predicated of actions,ἆρ' οὐχ ὕβρις τάδ'; S.OC 883
;ταῦτ' οὐχ ὕβρις δῆτ' ἐστίν; Ar.Nu. 1299
, cf. Ra.21, Pl. 886;ὕβρις τάδ' ἐστί, κρείσσω δαιμόνων εἶναι θέλειν E.Hipp. 474
; ὕβρει in wantonness or insolence, S.El. 881, Pl.Ap. 26e; , D.21.38, PCair.Zen.462.9 (iii B. C.), etc.;δι' ὕβριν D.21.42
;διὰ τὴν ὕ. X.HG2.2.10
;πρὸς ὕβριν Plu. Alc.37
, etc.2 lust, lewdness, opp. σωφροσύνη, Thgn.379, X.Cyr. 8.4.14.3 of animals, violence, Hdt.1.189;ὕβρις ὀρθία κνωδάλων Pi.P.10.36
, cf. N.1.50 (v.ὑβρίζω 1.2
);ἡ ἐκ τοῦ χαλινοῦ ὕ. D.Chr.63.5
.II = ὕβρισμα, an outrage (though it is freq. difficult to separate this concrete sense from the abstract), Il.1.203, 214;ὕβριν τεῖσαι Od. 24.352
;ὑπὸ γυναικὸς ἄρχεσθαι ὕ. ἐσχάτη Democr.111
, cf. Xenoph.1.17: sts., like ὑβρίζω, folld. by a Prep., Ἥρας μητέρ' εἰς ἐμὴν ὕβρις her outrage towards.., E.Ba.9; ἡ κατ' Ἀργείων (- ους codd.Priscian.)ὕ. S.Fr. 368
;ἡ πρὸς τοὺς δημότας ὕ. Hdn.2.4.1
: c. gen. objecti, ὕ. τινός towards him, Id.1.8.4, etc.: pl., wanton acts, outrages, Hes.Op. 146, E.Ba. 247, HF 741, Pl.Lg. 884a, etc.:—for ὕβριν ὑβρίζειν, cf.ὑβρίζω 11.2
.2 an outrage on the person, esp. violation, rape, Pi.P.2.28, Lys. 1.2, etc.;παίδων ὕβρεις καὶ γυναικῶν αἰσχύνας Isoc.4.114
, cf. Plb.6.8.5;τὴν ὕ. τὴν εἰς τὸ ἑαυτοῦ σῶμα Aeschin.1.116
; τὴν τοῦ σώματος ὕβριν πεπρακώς ib.188; so τὸ σῶμα ἐφ' ὕβρει πεπρακώς ib.29;γυναῖκας ἤγαγε δεῦρ' ἐφ' ὕβρει D.19.309
; .3 in Law, a term covering all the more serious injuries done to the person, Isoc.20.2, Aeschin. 1.15, D.37.33, 45.4; see esp. D.21 (against Meidias); ὁ τῆς ὕβρεως νόμος ib.35 (the text is given ib.47);δίκη ὕβρεως ἢ πληγῶν PHal.1.115
(iii B. C.), cf. PHib.1.32.8 (iii B. C.), etc.III used of a loss by sea, Pi. (v. ναυσίστονος), Act.Ap.27.21.B as masc., = ὑβριστής, a violent, overbearing man,κακῶν ῥεκτῆρα καὶ ὕβριν ἀνέρα Hes.Op. 191
. -
3 ἐφ-οράω
ἐφ-οράω (s. ὁράω), ion. ἐποράω, fut. ἐπόψομαι ( aor. ἐπόψατο Pind. frg. 58, s. nachher), aor. ἐπεῖδον, ἐπιδεῖν; darauf hinsehen; vom Helios, ὃς πάντ' ἐφορᾷ καὶ πάντ' ἐπακούει, Od. 11, 109 u. öfter; mit dem Nebenbegriffe des Hingehens u. Beaufsichtigens, Ζεὺς ἀνϑρώπ ους ἐφορᾷ καὶ τίνυται ὅστις ἁμάρτῃ Od. 13, 214; ϑεοὶ ἐπιστρωφῶσι πόληας, ἀνϑρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες 17, 487. – Od. 2, 294 τάων (νεῶν) – ἐπιόψομαι, ἥτις ἀρίστη, ich werde besichtigen, welches das beste Schiff ist, liegt auch ein Auslesen darin, vgl. Il. 9, 167 τοὺς μέν ἐγὼ ἐπιόψομαι, ich will die Gesandten besichtigen, sie auswählen, wozu die Erkl. der VLL. gehört, daß ἐπιώψατο att. κατέλεξεν, ἐξελέξατο sei, welche Form aus Plat. (com.?) belegt wird, vgl. Mein. II p. 523; die Stelle geht vielleicht auf Plat. Legg. XII, 497 c οὓς ἂν οἱ προςήκοντες τοῠ τελευτήσαντος ἐπόψονται, wo zwei mss. ἐπόψωνται haben; – ὁπόσας ἐφορᾷ φέγγος ἀελίου Eur. Hipp. 849; τρίτον δὲ τὸν νῠν κοιρανοῦντ' ἐπ όψομαι, ich werde erblicken, Aesch. Prom. 960; Ζεὺς ὃς ἐφορᾷ πάντα καὶ κρατύνει Soph. El. 170; so öfter von den Göttern, welche die Aufsicht führen; auch = Sorge tragen, οἱ ϑ εοὶ σὲ ἐπορέωσι Her. 1, 124;. Ζεὺς πάντων ἐφορᾷ τέλος Solon. 3, 17; Δίκην πάντα τὰ τῶν ἀνϑρώπων ἐφορᾶν Dem. 25, 11; ϑεοὺς τοὺς πάντ' ἐφορῶντας Xen. Cyr. 8, 7, 22; – ἐπ εῖδες τάνδ' ὕβριν Soph. Tr. 883; ἃν ὧδ' ἐπίδοιμι π εσοῠσαν 1028; gleichmüthig mit ansehen, εἰ ταῠτ' ἐφ ορῶντες (ϑεοὶ) κρύπτουσιν ἕκηλοι El. 815, vgl. Tr. 1259, wie περιοράω; οἵτινες ἐτόλμησαν ἐπιδεῖν ἐρήμην τὴν πόλιν γενομένην Isocr. 4, 96; – in die Ferne schauen, τὰ μέλλοντ' οὐδεὶς ἐφορᾷ, die Zukunft erschaut Keiner, Soph. Tr. 1206; vgl. Xen. An. 6, 1, 14 Τιμασίων προςελαυνέτω ἐφορῶν ἡμᾶς, so weit, daß er uns noch sehen kann; s. auch Cyr. 5, 3, 56. – Ein Unglück, Schlimmes ansehen, Aesch. Ag. 1219; Ar. Th. 1059 u. A.; κακὰ πολλά Il. 22, 61, d. i. erleben; τὰ χαλεπώτατα Xen. An. 3, 1, 13; vgl. παντοδαπὰς λώβας αὐτός τε λωβηϑεὶς καὶ τοὺς ἑαυτοῠ ἐπιδὼν παῖδας Plat. Gorg. 473 c, wo man aus dem Zusammenhange λωβηϑέντας ergänzcu kann; - darauf sehen, beaufsichtigen, besorgen, wie oben von den Göttern, ἐφορᾷ αὐτὸς πάντα Ar. Equ. 51; τὰ πρήγματα ἐφορᾶν καὶ διέπειν her. 3, 53; Thuc. 4, 132. 6, 67; ἐφεώρα καὶ ἐπεμελεῖτο Xen. Cyr. 5, 3, 59; πάντ' ἐφορῶν καὶ διοικῶν Dem. 3, 34; ἀρχὴ ἐφορῶσα περί τι, Arist. pol. 6, 8 u. Sp.; – γράμματα, d. i. lesen, Her. 1, 48. – Kranke besuchen, Xen. Cyr. 5, 4, 18. – Im Leben noch sehen, erleben, gew. von schlimmen Dingen, Her. 6, 52; Xen. An. 7, 1, 30; ἵνα ἔτι ἐφ' ἡμῶν ἐπίδωμεν τὴν πόλιν εὐδαιμονοῦσαν Vectig. 6, 1; τὴν ἡδίστην ἡμέραν Hell. 2, 4, 17. – Auch im med. = act., Aesch. Suppl. 936; Eur. Med. extr.
-
4 ἐφοράω
ἐφορ-άω, [dialect] Ion.[ per.] 3sg. ἐπορᾶ, inf. ἐπορᾶν, Hdt.1.10, 3.53: [dialect] Aeol. [tense] pres. part. ἐπόρεις ( ἐφορεῖς cod.) Lyr.Adesp. 61: [tense] impf. ἐφεώρων, [dialect] Ion. [ per.] 3sg.Aἐπώρα Hdt.1.48
: [tense] fut.ἐπόψομαι Od.19.260
, A.Ag. 1642, etc.: [tense] aor. 1ἐπόψατο Pi.Fr.88.6
(but ἐπεῖδον (q.v.) generally used as [tense] aor. 1):—[voice] Pass., [dialect] Dor. [tense] aor. 1 inf.ἐποφθῆμεν Diotog.
ap.Stob.4.1.96: ( ἐπιόψομαι (q.v.), ἐπιώψατο are from a difft. root):— oversee, observe, of the sun,πάντ' ἐφορᾷς καὶ πάντ' ἐπακούεις Il.3.277
, cf. Od.11.109, S.El. 824 (lyr.);ὁπόσας ἐφορᾷ φέγγος ἀελίου E.Hipp. 849
(lyr., codd.); of the gods, watch over, visit,Ζεὺς.. ὅς τε καὶ ἄλλους ἀνθρώπους ἐφορᾷ Od.13.214
;θεοὶ.. ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες 17.487
;Ζεὺς πάντων ἐφορᾷ τέλος Sol.13.17
;σὲ γὰρ θεοὶ ἐπορῶσι Hdt.1.124
;Ζεὺς ὃς ἐφορᾷ πάντα S.El. 175
(lyr.); (later c. gen.,χώρα ἧς ὁ Ἥλιος ἐφορᾷ UPZ14.30
(ii B. C.), etc.); ; of men,τὰ πρήγματα ἐπορᾶν τε καὶ διέπειν Hdt.3.53
; [ τὰς πόλεις] Eup. 290;πάντ' ἐφορῶν καὶ διοικῶν D.3.34
;οὐ ῥᾴδιον ἐφορᾶν πολλὰ τὸν ἕνα Arist.Pol. 1287b8
; ἀρχὴ ἐφορῶσα περὶ τὰ συμβόλαια ib. 1321b13; of a general going his rounds, Th.6.67, X.Cyr.5.3.59; visit the wounded, αὐτόπτης ἐ. ib.5.4.18; δαῖτα ἐποψόμενος attend it, Pi.O.8.52 (s. v.l.):— [voice] Pass., of insane persons,δοκοῦσιν ὑπό τινων μειζόνων ἐφορᾶσθαι δυνάμεων Paul.Aeg.3.14
.2 look upon, behold,ἐποψόμενος Τιτυόν Od.7.324
; ἕκαστα τῶν συγγραμμάτων inspect them, Hdt.1.48: freq. c. part.,ἐπόψεαι.. φεύγοντας Il.14.145
;κτεινομένους μνηστῆρας Od.20.233
;ἐπορᾷ μιν ἐξιόντα Hdt.1.10
;ἐ. τοὺς φίλους εὐδαίμονας γενομένους X. Cyr.8.7.7
, etc.; cf. ἐπεῖδον: esp. of evils.ἐποψόμενος Κακοΐλιον Od. 19.260
, al.; ;τὰ μέλλοντ' οὐδεὶς ἐ. S.Tr. 1270
(anap.), cf. Ar.Th. 1048 (lyr.):—[voice] Pass., ὅσον ἐφεω ρᾶτο τῆς νήσου as much of it as was in view, Th.3.104. -
5 εὐνομία
A good order,ἀνθρώπων ὕβριν τε καὶ εὐνομίην ἐφορῶντες Od.17.487
;ἐν εὐ. εἶναι Xenoph.2.19
; μετέβαλον ὧδε ἐς εὐ. Hdt.1.65, cf. 2.124: pl.,εὐνομίῃσι πόλιν κάτα.. κοιρανέουσ' h.Hom.30.11
, cf. Pl.Sph. 216b; ἀπόλεμος εὐ. Pi.P.5.67, cf. AP6.195 (Arch.); Καίσαρος εὐ. ib.236 (Phil.); ;οὐκ ἔστι εὐνομία τὸ εὖ κεῖσθαι τοὺς νόμους, μὴ πείθεσθαι δέ Arist.Pol. 1294a3
, cf. 1280b6, Pl. Def. 413e; οἱ ἐπὶ τῆς εὐνομίας, title of officials in Crete, GDI5075.35 ([place name] Latos).3 personified as daughter of Themis, Hes.Th. 902, cf. Pi.O.9.16, 13.6, B.12.186, D.25.11, Lyr.Adesp.140.6, IG2.1598; title of a poem by Tyrtaeus, cf. Arist.Pol. 1307a1, Str.8.4.10.II (εὔνομος 11
) diligence in foraging: metaph., of bees, Philostr.Im.2.2; regularity in pasturing, of sheep, Longus 1.5.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > εὐνομία
См. также в других словарях:
ευνομία — I Αρχαιοελληνική θεότητα. Ήταν η προσωποποίηση της ευνομίας, κόρη του Δία και της Θέμης, αδελφή της Δίκης και της Ειρήνης, με τις οποίες αποτελούσε την τριάδα των Ωρών. Στην Αθήνα τη λάτρευαν μαζί με την Εύκλεια. Ο Τυρταίος ονόμασε ένα ποίημά του … Dictionary of Greek